K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attilaérdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

2017-ben derült ki, hogy a Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa, a német RWE Power AG megválik 72%-os részesedésétől. A tranzakció eredményeként a többségi tulajdonrészt a Mészáros Lőrinc magántőkealapjához tartozó Status Power Kft. és a cseh EP Power Europe a.s. által létrehozott új cég, a Mátra Energy Holding Zrt szerezte meg. Az üzlet megkötése után egy héttel Mészáros érdekeltsége kivásárolta a cseh partner tulajdonrészét, így az erőmű az Opus-csoport kizárólagos irányítása alá került. Ahogy a Mátra Energy Holding Zrt. beszámolójából később kiderült, az erőmű többségi tulajdonrészéért 5,9 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc cége. Az Opus Global Nyrt. emellett megvásárolta az erőmű szomszédságában elhelyezkedő Geosol Kft. nevű biomassza céget is, 2019 elején pedig – szintén Visontán – megnyitotta Viresol nevű búzakeményítő üzemét is – ez utóbbit a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta. 

(2019-ben az Átlátszó kiderítette, hogy a Viresol tevékenysége nyomán kibocsátott, magas szervesanyag tartalmú szennyvíz jelentős környezetkárosítást okozott. Az ügyben több nyomozás is indult – környezetkárosítás, hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt – 2021 novemberében azonban mindegyiket megszüntették.) 

Az Opus Global Nyrt. 2019 végén közleményt adott ki, mely szerint az állami MVM megvásárolja az évente többmilliárdos veszteséget produkáló erőművet, melynek korábban megtermelt eredménytartalékából a tulajdonosok ugyanazon évben, likviditási problémái ellenére 11 milliárdot vettek ki – ebből, mint utóbb kiderült, 8 milliárd jutott Mészáros érdekeltségéhez. A későbbi kormányzati bejelentés szerint az MVM a Mátrai Erőművet és Geosol Kft-t tulajdonló céget 17,44 milliárd forintért vásárolta meg, a tranzakció összköltsége azonban ennél jóval több közpénzt érint: ahogy az MSZP adatigényléséből kiderült, a kötelezettségek átvállalásával és áthidaló hitellel együtt valójában összesen több, mint 75 milliárdot jelentett. A széntüzelésű erőmű működtetése ráadásul az EU-s környezetvédelmi előírások és a karbonkvóták drágulása miatt egyre nagyobb terhet jelent tulajdonosának, így 2020 óta az államháztartásnak is. 

Az adásvétel kapcsán Szél Bernadett független parlamenti képviselő hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda azonban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. 

Az erőmű adásvételével kapcsolatos dokumentáció bizonyos elemei évekig titkosítás alatt álltak – az MSZP-s Tóth Bertalan elhúzódó adatigénylési perének végül a Kúria 2024 januárjában meghozott döntése vetett véget, mely helyt adott a képviselő keresetének. Ennek értelmében az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) a szöveg elfedése nélkül nyilvánosságra kell hoznia az MVM állami tulajdonosa által, a tranzakcióval kapcsolatban meghozott 2019-2020-as határozatait.

Kép forrása: Telex