K-Monitor Adatbázis

A hoteleket, konferenciaközpontot és kaszinót magában foglaló Álomsziget-projekt másfél milliárd eurós beruházással épült volna fel a Hajógyári-sziget délnyugati részén. A 32 hektáros területet kezelő Kft.-t, melyet 2000-ben 7 milliárd forintra értékelt az ÁPV Rt., a Medgyessy-kormány privatizálta 2003-ban 4,6 milliárd forintért. A szigetcsúccsal együtt a Hadrianus-palota maradványai is magánkézbe kerültek – ezt később az Állami Számvevőszék törvényellenesnek minősítette. A Főpolgármesteri Hivatal több ügyosztályának javaslata ellenére a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-többsége zöld utat adott a beruházásnak, a róla tartott helyi népszavazás érdektelenségbe fulladt. A beruházó 2008-ban kaszinóalapítási koncessziós jogot nyert a főváros és Pest megye területére, az Álomsziget-projektet pedig az állam kiemelt beruházássá minősítette, miközben 1,03 milliárd forintért visszavásárolta a társaságtól azt a telket, melyen a helytartói palota romjai vannak. A Fidesz kormányra kerülésekor megszüntette a projekt kiemelt státuszát, 2013-ban pedig, miután az anyavállalat anyagi helyzete megrendült, az MNV Zrt. 4 milliárdért visszavásárolta az Álomsziget Kft.-től az érintett földeket.
A Budai Gyula által hűtlen kezelés valamint hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentés nyomán indult nyomozást 2012. május 31-én bizonyítottság hiányában megszüntették.

A MÁV Cargo privatizációjára a MÁV Zrt. 2007 május végén írt ki pályázatot. Az eljárás során a 12 induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen.

Osztrák ágazati elemzők szerint a konzorcium eleve túl sokat ajánlott, de a botrány csak azután tört ki, hogy a Format osztrák hetilap közölte, Gustav Poschalkoaz RCA elnökségi tagja olyan megbízási szerződést kötött egy Geuronet Bt. nevű magyar céggel, melynek értelmében az – sikerdíj gyanánt – 7,1 milli ó euró (közel 2 milliárd forint) juttatásban részesül. Az osztrák állami vasútnál (ÖBB) úgy vélték, hogy a pénz egy részét olyan magyar pártoknak és politikusoknak szánták, akiknek befolyásuk lehetett a privatizációra.

A mindössze 30 ezer forint törzstőkével rendelkező Geuronet Bt.  beltagja Gulya András kapcsolati hálója, mint kiderült, a politikai szférában is igen szerteágazó, az egykori Postabank vezérigazgató-helyettes ismerős volt az összes magyar parlamenti párt köreiben.

Miután felmerült a gyanú, hogy a bt. – lobbiigazolvány nélkül – a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve segítette megbízóját, a Központi Igazságügyi Hivatal eljárást indított a társaság ellen. A vizsgálat eredménye szerint a cég csak „aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett, és koncepcióvázlatokat készített”, ezért a lobbitörvényt nem sértette meg.

Közben a Magyar Vasúti Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számevőszék egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatai mind a privatizációs szerződés teljesíthetőségét megkérdőjelező problémákat tárt fel. A MÁV a vádakat cáfolta, szerinte a privatizáció törvényes és jó üzlet volt.

Osztrák oldalon ekkortájt távozott – részben a Cargo-botrány hatására – az ÖBB éléről Martin Huber vezérigazgató, az igazgatótanácsból pedig az ÖBB-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozó RCA elnökségi tag, Gustav Poschalko.

Ekkor már többen a magánosítás meghiúsulását vizionálták, 2008 végén azonban a Rail Cargo Austria kifizette a MÁV Cargo vételárát, ahogyan a Geuronetnek is a milliárdos „tanácsadói” díjat. 2016-ban felmentő ítélet született a Rail Cargo Austria korábbi ügyvezetője hűtlen kezelési ügyében. A vád szerint úgy fizetett a cég egy magyar bt.-nek 6,6 millió eurót a MÁV Cargo megvásárlása kapcsán, hogy az nem nyújtott ellenszolgáltatást.