K-Monitor Adatbázis

A magyar kormány 2001-ben döntött a NATO csatlakozás után időszerűvé vált harcászati repülő erők fejlesztéséről. Sokáig az Egyesült Államok F 16-os vadászrepülők bérbeadásáról szóló ajánlata tűnt biztos befutónak, azonban a nemzetbiztonsági kabinet 2001. szeptember 10-én tartott ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben a svéd Saab, valamint a vállalatban 20%-os részesedéssel rendelkező brit BAE Systems hadiipari konszern svéd gyártmányú Gripen vadászgépek bérbeadására vonatkozó ajánlatát hirdette ki a tender győzteseként. A magyar állam és az Egyesült Államok között kialakuló diplomáciai affér mellett megindult a máig tartó találgatás a Gripen-gépek megvásárlásának tényleges indokairól.

Szakmai szempont ból a Gripen gépekkel kapcsolatos legfőbb kritika az volt, hogy azok alkalmatlanok a NATO hadműveleteiben való részvételre. A Medgyessy-kormány először megpróbált kihátrálni a szerződésből, végül 2003 februárjában mégis inkább a szerződés módosításáról döntött: a magyar állam 108 milliárd forint helyett 210 milliárdot fizetett 14, a tervezetteknél újabb típusú, NATO-műveletekre is alkalmas vadászgépért, amelyek egyúttal magyar tulajdonba is kerültek.

A döntésbe sokak szerint nem csak harcászati, de gazdasági szempontok is közrejátszottak: a Saab/Gripen csoport vállalta, hogy ellentételezésként a szerződés értékének 110%-át fordítja Magyarországon beruházásra és exportbővítésre. Ezt a kötelezettségét 2008-ra teljesítette is, még a 2015-ös határidő előtt. Az érintett cégek és a teljesítések részleteinek nyilvánossága azonban egyelőre vita tárgyát képezi. Az Origo internetes hírportál munkatársa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával indított és nyert pert a gazdasági tárcával szemben annak érdekében, hogy kiadják a teljesítésben résztvevő cégek listáját és a befektetések adatait, azonban szerintük a Minisztérium nem tett eleget az ítélet végrehajtásának.

A repülőgéptender akkor került újra a figyelem középpontjába, amikor 2007-ben Svédországban nyomozás indult a magyar, cseh, és dél-afrikai Gripen-vásárlásokkal kapcsolatban felmerült esetleges korrupció gyanúja miatt. Ekkor került előtérbe az osztrák fegyverlobbista, Alfons Mensdorff-Pouilly gróf, aki a vádak szerint több mint 10 millió fontnyi kenőpénzt fizetett ki a BAE kijárójaként közép-kelet-európai (magyar, cseh, osztrák) kormányok tisztviselőinek annak érdekében, hogy azok vadászgép-tendereik elbírálása során a Gripeneket részesítsék előnyben. Magyarországon a svéd nyomozás megindulta után, 2007 nyarán állítottak fel parlamenti vizsgálóbizottságot, azonban a vizsgálatok eredményét nem hozták nyilvánosságra.

Amerikai kormányszervek és a brit SFO (Serious Freud Office - súlyos, nagy értékű csalások vizsgálatával foglalkozó hatóság) részéről is vizsgálat indult a BAE Systems ügyében. Ennek következtében az SFO 2009 októberében a büntetőeljárás megkezdését indítványozta a vállalat ellen, Mensdorff-Pouilly ellen pedig 2010. január végén vádat emeltek, melyet egy hét után visszavontak, miután a cég a bíróságon kívüli megegyezés érdekében jelentős összegű pénzbírság kifizetéséről szóló vádalkut kötött. Az indoklás szerint a BAE felelősséget vállalt bizonyos súlyos kihágásaiért, azonban a döntést bírósági úton megtámadni készülő brit szervezetek – a Corner House nevű civil szervezet és a Fegyverkereskedelem Elleni Kampány (Campaign Against the Arms Trade, CAAT) – szerint mindössze kevésbé jelentős összegű könyvelési szabálytalanságokat ismert be a vállalat.

A magyarországi Gripen-vásárlás körülményei:

Szabó M. István: Gripmadártörténet - visszapillantás a vadászgéptenderre (Magyar Narancs XVII. évf. 44. szám - 2005-11-03)

Dr. Gergely Zsófia: "Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori (Origo, 2007. 10. 30.)

Nemzetközi nyomozás – a magyar szálak:

Rajnai Attila: Hasított légtér - Alfons Mensdorff-Pouilly és a Gripen Magyarországon (Élet és Irodalom, LII. évf. 28. szám, 2009. július 10.)

Kenőpénzzel tankolják a vadászgépeket? (Népszabadság, 2007. június 8.)

Földvári Zsuzsa, Tömöry Ákos: Magyar potentátok az osztrák Gripen-vizsgálatban (HVG, 2009. július 30.)

Papp László Tamás: Gripen-botrány: idehaza miért hallgatnak? (HVG, 2009. március 13.)

Nemzetközi nyomozás – a gróf és a BAE Systems:

Földvári Zsuzsa: Mit tudhatott Mensdorff, hogy a BAe konszern 87 milliárd forintot fizetett? (HVG, 2010. február 08.)

David Leigh, Rob Evans – The BAE files – A The Guardian brit napilap munkatársainak oknyomozó riportjai a BAE Systems kétes ügyeivel kapcsolatban

A MÁV Cargo privatizációjára a MÁV Zrt. 2007 május végén írt ki pályázatot. Az eljárás során a 12 induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen.

Osztrák ágazati elemzők szerint a konzorcium eleve túl sokat ajánlott, de a botrány csak azután tört ki, hogy a Format osztrák hetilap közölte, Gustav Poschalkoaz RCA elnökségi tagja olyan megbízási szerződést kötött egy Geuronet Bt. nevű magyar céggel, melynek értelmében az – sikerdíj gyanánt – 7,1 milli ó euró (közel 2 milliárd forint) juttatásban részesül. Az osztrák állami vasútnál (ÖBB) úgy vélték, hogy a pénz egy részét olyan magyar pártoknak és politikusoknak szánták, akiknek befolyásuk lehetett a privatizációra.

A mindössze 30 ezer forint törzstőkével rendelkező Geuronet Bt.  beltagja Gulya András kapcsolati hálója, mint kiderült, a politikai szférában is igen szerteágazó, az egykori Postabank vezérigazgató-helyettes ismerős volt az összes magyar parlamenti párt köreiben.

Miután felmerült a gyanú, hogy a bt. – lobbiigazolvány nélkül – a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve segítette megbízóját, a Központi Igazságügyi Hivatal eljárást indított a társaság ellen. A vizsgálat eredménye szerint a cég csak „aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett, és koncepcióvázlatokat készített”, ezért a lobbitörvényt nem sértette meg.

Közben a Magyar Vasúti Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számevőszék egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatai mind a privatizációs szerződés teljesíthetőségét megkérdőjelező problémákat tárt fel. A MÁV a vádakat cáfolta, szerinte a privatizáció törvényes és jó üzlet volt.

Osztrák oldalon ekkortájt távozott – részben a Cargo-botrány hatására – az ÖBB éléről Martin Huber vezérigazgató, az igazgatótanácsból pedig az ÖBB-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozó RCA elnökségi tag, Gustav Poschalko.

Ekkor már többen a magánosítás meghiúsulását vizionálták, 2008 végén azonban a Rail Cargo Austria kifizette a MÁV Cargo vételárát, ahogyan a Geuronetnek is a milliárdos „tanácsadói” díjat. 2016-ban felmentő ítélet született a Rail Cargo Austria korábbi ügyvezetője hűtlen kezelési ügyében. A vád szerint úgy fizetett a cég egy magyar bt.-nek 6,6 millió eurót a MÁV Cargo megvásárlása kapcsán, hogy az nem nyújtott ellenszolgáltatást.