K-Monitor Adatbázis

A szocialista vezetésű XI. kerületi önkormányzat – 1%-os tulajdoni részesedést megtartva –kö­­­zel másfélmilliárd forintért adta el 2006-ban a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl fej­lesz­té­sére alapított Öböl XI. Kft.-ben lévő üzletrészét, mégpedig az MSZP-közeli nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cégének.

A ellenzéki fideszes képviselők szerint az önkormányzat a reálisnál jóval alacsonyabb áron adott túl tulajdonán, hiszen tudható volt, hogy az öböl közművesítésével és az új szabályozási terv­vel a területen lévő ingatlanegyüttes jelentősen felértékelődik. Molnár Gyula (MSZP) pol­gár­mestert ezért javaslatának visszavonására szólították fel, de az újbudai képviselőtestület MSZP-SZDSZ-MDF-többség mellett jóváhagyta az előterjesztést.

Schneller Domonkos (Fidesz) ezt követően szabálytalan adóelengedésre hivatkozva hűtlen ke­ze­lés és hivatali visszaélés miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, majd a BRFK a Fő­vá­ro­si Főügyészség döntése alapján 2007 szeptemberében el is indította a nyomozást.

A szövevényes hátterű ügy folytatásaként közben kiderült, hogy az Öböl XI. Kft. tu­laj­do­ná­nak 75%-át egy portugál befektetői csoport szerezte meg; a kerületi vizsgálóbizottság je­len­té­sé­ből pedig világossá vált az is, hogy a beruházási tervek a Budafoki és a Dombóvári utat is érin­tik.

A területre szórakozónegyed és üdülőpark kiépítését tervezték vízi vidámparkkal, szál­lodákkal, jachtkikötővel és gyaloghíddal. A munkálatok megkezdését 2009 tavaszára ígér­ték.

Kárösszeg: 200 000 000 Ft (forrás: NOL)

2015 végén aztán a Fidesz-közeli Garancsi István megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t így a 56 hektáros, XI. kerületi ingatlanterület ezzel ismét "hazai tulajdonba" került. A Videoton labdarúgócsapat tulajdonosaként ismert Garancsiék ígérete szerint a terület parki egységeit változatlan feltételekkel üzemeltetik, az eddig használaton kívüli részeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik. A Válasz.hu értesülése szerint Garancsi legújabb üzletét az állami tulajdonú Eximbank finanszírozza, mintegy 16,5 milliárd forintot kaptak a külügyi tárca által felügyelt pénzintézettől.

A MÁV Cargo privatizációjára a MÁV Zrt. 2007 május végén írt ki pályázatot. Az eljárás során a 12 induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen.

Osztrák ágazati elemzők szerint a konzorcium eleve túl sokat ajánlott, de a botrány csak azután tört ki, hogy a Format osztrák hetilap közölte, Gustav Poschalkoaz RCA elnökségi tagja olyan megbízási szerződést kötött egy Geuronet Bt. nevű magyar céggel, melynek értelmében az – sikerdíj gyanánt – 7,1 milli ó euró (közel 2 milliárd forint) juttatásban részesül. Az osztrák állami vasútnál (ÖBB) úgy vélték, hogy a pénz egy részét olyan magyar pártoknak és politikusoknak szánták, akiknek befolyásuk lehetett a privatizációra.

A mindössze 30 ezer forint törzstőkével rendelkező Geuronet Bt.  beltagja Gulya András kapcsolati hálója, mint kiderült, a politikai szférában is igen szerteágazó, az egykori Postabank vezérigazgató-helyettes ismerős volt az összes magyar parlamenti párt köreiben.

Miután felmerült a gyanú, hogy a bt. – lobbiigazolvány nélkül – a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve segítette megbízóját, a Központi Igazságügyi Hivatal eljárást indított a társaság ellen. A vizsgálat eredménye szerint a cég csak „aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett, és koncepcióvázlatokat készített”, ezért a lobbitörvényt nem sértette meg.

Közben a Magyar Vasúti Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számevőszék egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatai mind a privatizációs szerződés teljesíthetőségét megkérdőjelező problémákat tárt fel. A MÁV a vádakat cáfolta, szerinte a privatizáció törvényes és jó üzlet volt.

Osztrák oldalon ekkortájt távozott – részben a Cargo-botrány hatására – az ÖBB éléről Martin Huber vezérigazgató, az igazgatótanácsból pedig az ÖBB-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozó RCA elnökségi tag, Gustav Poschalko.

Ekkor már többen a magánosítás meghiúsulását vizionálták, 2008 végén azonban a Rail Cargo Austria kifizette a MÁV Cargo vételárát, ahogyan a Geuronetnek is a milliárdos „tanácsadói” díjat. 2016-ban felmentő ítélet született a Rail Cargo Austria korábbi ügyvezetője hűtlen kezelési ügyében. A vád szerint úgy fizetett a cég egy magyar bt.-nek 6,6 millió eurót a MÁV Cargo megvásárlása kapcsán, hogy az nem nyújtott ellenszolgáltatást.