K-Monitor Adatbázis

2006 decemberében döntött a kabinet a kormányzati negyed megépítéséről, az építkezés helyének pedig a Nyugati Pályaudvar mögötti területet jelölték ki. A projekt nagyságrendileg 150 milliárd forintot emésztett volna fel. A Fidesz 2007-ben a Legfőbb Ügyészséghez fordult annak érdekében, hogy kivizsgálják a kormányzati negyed megépítésének levezénylésére létrehozott projektiroda vezetői és egyes politikusok közti kapcsolatokat. A felállított projektbíráló bizottságokban ugyanis számos olyan személy neve bukkant fel, akik a Szilvásy György akkori titokminiszter által igazgatott Altus Rt.-vel álltak kapcsolatban. Mint kés < script src="http://k-monitor.hu/tinymce/jscripts/tiny_mce/themes/advanced/langs/hu.js" type="text/javascript"> őbb kiderült, a projektbizottságokban ülő személyekhez köthető cégek több megbízást is kaptak a kormányzati negyeddel kapcsolatban.

A kormányzati negyed megépítését később leállították. A terv megvalósítására ugyanakkor több mint 9 milliárd Forintot már elköltöttek. Ebből 8,5 Mrd Ft lett kifizetve a telek felvásárlása, 533 millió Ft a projekt lebonyolítására, 100 millió Ft személyi kiadásokra és munkabérre, továbbá 301 millió Ft a projekt lezárására. (Egyes sajtóértesülések 11,5 milliárd Forintról szólnak, amelyből 3,5 milliárd ment el a projektre.)

Az ügyben vizsgálat csak az ÁSZ korábbi jelentése kapcsán indult, amely több  szabálytalanságot is feltárt az ügylettel kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozóiroda 2009-ben indított nyomozást a projektiroda ellen hűtlen kezelés gyanújával.

Kárösszeg: 3 500 000 000 Ft (forrás: MNO)

Kapcsolódó cikkek:

Stop.hu: Kormányzati negyed: sokkal többet tapsolt el a kormány?

Heti Válasz: Negyeddöntő

NOL: Kormányzati negyed: ügyészségi nyomozás

A MÁV Cargo privatizációjára a MÁV Zrt. 2007 május végén írt ki pályázatot. Az eljárás során a 12 induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen.

Osztrák ágazati elemzők szerint a konzorcium eleve túl sokat ajánlott, de a botrány csak azután tört ki, hogy a Format osztrák hetilap közölte, Gustav Poschalkoaz RCA elnökségi tagja olyan megbízási szerződést kötött egy Geuronet Bt. nevű magyar céggel, melynek értelmében az – sikerdíj gyanánt – 7,1 milli ó euró (közel 2 milliárd forint) juttatásban részesül. Az osztrák állami vasútnál (ÖBB) úgy vélték, hogy a pénz egy részét olyan magyar pártoknak és politikusoknak szánták, akiknek befolyásuk lehetett a privatizációra.

A mindössze 30 ezer forint törzstőkével rendelkező Geuronet Bt.  beltagja Gulya András kapcsolati hálója, mint kiderült, a politikai szférában is igen szerteágazó, az egykori Postabank vezérigazgató-helyettes ismerős volt az összes magyar parlamenti párt köreiben.

Miután felmerült a gyanú, hogy a bt. – lobbiigazolvány nélkül – a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve segítette megbízóját, a Központi Igazságügyi Hivatal eljárást indított a társaság ellen. A vizsgálat eredménye szerint a cég csak „aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett, és koncepcióvázlatokat készített”, ezért a lobbitörvényt nem sértette meg.

Közben a Magyar Vasúti Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számevőszék egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatai mind a privatizációs szerződés teljesíthetőségét megkérdőjelező problémákat tárt fel. A MÁV a vádakat cáfolta, szerinte a privatizáció törvényes és jó üzlet volt.

Osztrák oldalon ekkortájt távozott – részben a Cargo-botrány hatására – az ÖBB éléről Martin Huber vezérigazgató, az igazgatótanácsból pedig az ÖBB-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozó RCA elnökségi tag, Gustav Poschalko.

Ekkor már többen a magánosítás meghiúsulását vizionálták, 2008 végén azonban a Rail Cargo Austria kifizette a MÁV Cargo vételárát, ahogyan a Geuronetnek is a milliárdos „tanácsadói” díjat. 2016-ban felmentő ítélet született a Rail Cargo Austria korábbi ügyvezetője hűtlen kezelési ügyében. A vád szerint úgy fizetett a cég egy magyar bt.-nek 6,6 millió eurót a MÁV Cargo megvásárlása kapcsán, hogy az nem nyújtott ellenszolgáltatást.