Lapok: |
|
Intézmények: |
11 milliárdos informatikai közbeszerzést nyert a Mészáros-Jászai-féle 4iG
A 4iG vezette konzorciuma lett a befutó a MÁV-hoz és a Volánhoz kapcsolódó közbeszerzésen, amelyen a két közösségi közlekedési vállalat e-jegy rendszerének kiépítésére kerestek vállalkozót – jelentette be a 4iG a tőzsde honlapján. A Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég közösen indult a közbeszerzésen azzal a T-Systemsszel, amelyet nemrég felvásárolt.
Miért rosszak mindig a felújított vasútállomások liftjei?
A MÁV és a NIF 2009 és 2015 között 160 milliárd forintos uniós forrásból felújította a székesfehérvári és a debreceni vasútvonal jelentős részét. Az állomásokhoz összesen 45 liftet építettek. Ezek többsége többször volt rossz, mint jó. Van, amelyik a beszerelés óta meg se moccant. Megpróbáltuk kideríteni, miért. Elképesztő válaszokat kaptunk.
A választás utánra időzíti a hazai megjelenést az orosz óriáskonszern
A Transzmasholding orosz vasúttechnikai óriáskonszern 50 százalékot szerezne a Dunakeszi Járműjavítóban, az eredeti tervek szerint csak a jövőre nézve beígért megrendelésekkel fizetnének. Az üzletben több furcsaság is van.
Az OLAF-botrány sem zavarta meg az Eliost
Bár az Elios közpénzes munkáival kapcsolatosan az OLAF hosszú hónapokig nyomozott, majd 2017 januárjában a magyar ügyészségnek is benyújtotta a vizsgálati jelentését, a céget a jelek szerint ez nem rázta meg különösebben, a 2017-es közvilágítási közbeszerzéseiket is minimum gyanús körülmények között nyerték el.
A kínaiaknak pont tökmindegy a Budapest–Belgrád-vasút
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.
130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
Aranyból fog épülni a kínai vasutunk
A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.
Tolmácsoljon a MÁV-nak milliókért
A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is
leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg
Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.
Puch cége és volt MÁV-vezérek is az OLAF-jelentésben
Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.
Már közös cégünk is van a kínaiakkal a Budapest-Belgrád-vasútra
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.