K-Monitor Adatbázis

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

Napokkal az után, hogy a bíróság kimondta, a minisztérium helyett a kórházak vezetői dönthetnek arról, hogy beengedik-e a sajtót dolgozni, a kormány rendeletben vette el a kórházaktól ezt a jogot.

Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszter­helyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet.

Két becsületsértési és rágalmazási ügy végződött nagyon különböző módon az elmúlt napokban. Egy szegedi bloggernek rágalmazási ügyekben példátlan módon letöltendő szabadságvesztésre kellett bevonulnia Kiskunhalasra, mert a bíróság szerint belegázolt egy megyei rendőrkapitány és két másik rendőr becsületébe. Egy nappal előbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt ugyan alaptalanul rágalmazta a kormányközeli propagandasajtó, emiatt a 888, a Lokál és az Origó szerzőinek nem kell felelniük. Ennek oka, hogy a rendőrség képtelen volt kinyomozni, hogy kik írták az ominózus cikkeket, és ez ellen ilyen esetben panasszal sem lehet élni.