Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai.
Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését.
A Transparency International a Publicus Intézettel és a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársaival közös kutatást készített a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi partneri véleményezés céljából közzétette a Kormány korrupció megelőzési programjának tervezetét. A K-Monitor üdvözli a kormányzat korrupcióellenes törekvéseit, alábbi állásfoglalásával annak minél eredményesebb megvalósításához kíván hozzájárulni.
