K-Monitor Adatbázis

Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.

"Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.

A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét. Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.

Várhatóan novemberben tárgyalja újra első fokon a Gyurcsány-kormány volt tikosszolgálati vezetőinek vesztegetési perét a Kaposvári Törvényszék. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa, a cég volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert. Galambosékat tavaly már több év börtönre ítélték, ám júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést. Portálunk úgy tudja, nevetséges bírói hiba miatt kezdődhet újra a hét éve zajló eljárás.

A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő ítélet, adta hírül az MTI.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Úgy tudjuk, hogy a titkosszolgálatok ismét foglalkoznak Portik Tamás 2007-es akciójával, amikor egy videofelvétellel próbálta rágalmazni Kósa Lajos akkori ellenzéki fideszes képviselőt.

A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.

Pénteken az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját összegző jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület.

A vizsgálóbizottság jelentése megállapítja: semmilyen adat vagy információ nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az NBH visszaélt volna a Portiktól kapott információkkal.