Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, a médiában megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetetlenségét a Fidesznél kilobbizó szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ehelyett a dokumentumot 21 nappal a jogszabály szerinti időpont után készítették el és tették közzé a birosag.hu-n, míg saját honlapjukon azóta sem. A beszámolót megnézve egyébként az derül ki, egyik évről a másikra hirtelen nagyon drasztikusan, több tízmillióval megnőtt 2022-ben az alapítvány árbevétele és a személyi költségeik is látványosan megsokszorozódtak. Az alapítvány transzparenciájának hiányára utal, hogy továbbra sem mondják el, honnan származnak a bevételeik, de arra a kérdésünkre sem feleltek, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője jól emlékszik-e arra, hogy Partos Bence, az alapítvány alapítója elismerte neki nemrégiben, hogy egy Partos Bencéhez köthető kft. fizette ki időnként egyes költségeket. Korábban az alapítvány a Media1-nek írásban még azt írta, Partos magánszemélyként fizetett ki bizonyos költségeket az alapítványhoz kapcsolódóan.
Az Origo és a HírTV ellen jogerősen is megnyert sajtópereink után ezúttal a még a 2019-es pénzügyi beszámolójával is adós Transzparens Újságírásért Alapítvány nevű szervezet indított lejáratókampányt lapunk ellen. Nézzük akkor röviden a tényeket, és hogy ki áll e furcsa szervezet mögött.
Bár nemrég Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke azt állította, a jogállami megoldások híve, egy újabb ügy ismét azt bizonyítja, hogy az általa vezetett NMHH és a Médiatanács sorozatosan nem törődik egyes törvényekkel, a jogállami működéssel, és kifejezetten ellene van az átlátható működésnek, az információszabadságnak és a sajtószabadságnak.
Rendhagyó módon a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában közölt egyik oknyomozó cikk egy ponton megszakad. Ennek oka egy korlátozó bírósági végzés, amellyel a cikkben érintettek előre meg tudták akadályozni, hogy az újság a teljes cikkét közölhesse. Egy olyan közpénzekben is részesedő magyar cég érte el ezt, mely korábban sikerrel lépett fel a Forbes című üzleti lappal szemben is, és ami miatt félő, hogy Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás.
A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.
Semmit nem kommunikált honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogalap nélkül marasztalta el egy ügyben a Médiatanács az ATV-t még 2012-ben. Furcsa választ adott a hatóság, hogyan lehetséges, hogy amikor valakit elmarasztal, azt bejelenti a publikumnak, amikor azonban kiderül, hogy a hatóság jogsértő határozatot hozott, azzal kapcsolatban már nem ad tájékoztatást.
