Hiába indult nagy tervekkel a nemzeti laborcég, a centralizáció megbukott, a megyei kórházak kaphatják meg a feladatot. A finanszírozás egyszerre pazarló és szűkös, ráadásul áttekinthetetlen.
Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.
Nincs vége az ortopédcipő-maffia ügyének: kedden újabb két szegedi orvost és egy szegedi cégvezetőt fogtak el a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék.
A hivatalos adatok szerint jelenleg közel 40 ezer beteg van várólistán, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. Infografikákon mutatjuk, melyik beavatkozásra pontosan mennyien várnak jelenleg, és az elmúlt 6 hónapban hány nap alatt kerültek átlagosan sorra a betegek. Az Átlátszó által indított országos felmérésben érintettek személyes tapasztalatait is gyűjtjük a kórházi várólisták tényleges hosszáról.
Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.
Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartottak kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le.
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek.
Újabb orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt, a budapesti ortopéd orvos mintegy félezer cipőt írt fel ellenszolgáltatásért cserébe és igényelt vissza ezek után több mint 22 millió forintot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a rendőrség honlapján.
Ortopéd szakorvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően hívták le a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – írja az MTI.
