Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.
Nemcsak a versenypiaci, de még a lakossági rezsicsökkentett tarifákhoz képest is filléres áron termelte az áramot tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt., amely a hazai villamosenergia-termelés közel felét, a belföldi áramfelhasználásnak pedig több mint az egyharmadát biztosítja. Ehhez képest a társaság árbevétele alig növekedett, míg adózott eredménye közel 80 százalékkal zsugorodott 2022-ben. Hová tűnt az önköltségi ár és a végfogyasztói árak közötti hatalmas különbözet?
Áprilisban megemelték a tiszteletdíjukat, most pedig menesztették a Paks II Zrt. projektcég igazgatósági tagjait. Orosz forrásunk is egyetért Szijjártó Péterrel: szerinte lényegében nem csináltak semmit. Igaz, úgy látja, amíg nem lazítanak az oroszokkal szembeni szankciókon, nem is lehet megépíteni az új blokkokat.
„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni. Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A két új magyar blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni.
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
Tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk. Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. Arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban.
Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.
Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája.
Ha Orbán Viktor a paksi bővítés csúszása miatt rúgta ki az illetékes államtitkárt, az veszélyezteti a leendő blokkok nukleáris biztonságát.
Havi 600 ezer forintos jövedelemkiegészítést biztosít az állam – két gazdasági társaságán keresztül – Hidvéghi Balázsnak. Az érintett vállalatok az MFB-csoport tagjai; a Fidesz kommunikációs igazgatója bölcsész létére lett igazgatósági és felügyelőbizottsági tag a banki leánycégeknél. Más fontos pártembereket is hasonló módon juttat pluszpénzhez a hatalom.
