K-Monitor Adatbázis

Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. A 2022-es Befolyás-barométer szerint Orbán Viktor után ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye. A 2023-as Forbes-összesítés 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyonával Csányit a világ 1859. leggazdagabb embereként tartja számon. 

1992 óta az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke, illetve tagja az UEFA pénzügyi bizottságának és a professzionális futball stratégiai tanácsának. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Csányi az agrárszektorban is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik: Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője lett a Bonafarm-csoporton és a KITE Zrt.-n keresztül. Emellett az OTP-vezér a turizmusban is hasít: az MTÜ Kisfaludy-programjának keretein belül például eddig összesen 15,5 milliárd közpénzt nyert el. Garancsi Istvánnal és Hernádi Zsolttal közös, tihanyi luxusszálloda-beruházásuk, vállalkozása, a B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. pedig további 550 milliót kapott a balatonfüredi UNI Hotel kikötőjének fejlesztésére.

2011-ben megszűnt az egyszerre hőt és áramot is előállító erőművek támogatása. Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel, ami lehetővé tette ugyan az árak alacsonyan tartását, de a hiányt pótolni kellett. A kormány rendeletet hozott arról, hogy hiánypótlás céljából ingyen igénybevehető a Magyarországot Ausztriával összekötő gázvezeték, a HAG (normális esetben - az EU előírásainak megfelelően - a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek egymással). 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá a rendeletet, amely szerint az 585 millió köbméteres hiány pótlására aukció nélkül egy éven át 2,9 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra a HAG-on keresztül. A behozatalra felhatalmazott két cég az MVM gázkereskedelmi cége (MVMP) illetve az E.on volt, utóbbi gázüzletágát 2013-ban a magyar kormány felvásárolta, így azóta az MVMP az egyedüli kedvezményezett. A rendelet hatálya ugyan 2012-ben lejárt, de azóta is minden évben egy évvel meghosszabbításra kerül.

A MET szerepe a következő: a cég egy leányvállalata nyugaton megvásárolja a gázt, amely olcsóbb, mint az, amelyik Oroszországból érkezik hozzánk. Ezt az osztrák-magyar határon eladja az MVMP-nek, amely ingyen áthozza Magyarországra, majd minimális felárral visszaadja a MET-nek, amely azután szabadon értékesítheti az olcsó gázt. Az állam tehát a saját kárára hozott helyzetbe egy piaci szereplőt, amelynek ráadásul a tulajdonosi háttere nehezen átlátható: a MET 50%-ban a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore cégháló áll. Ezen cégekben többek közt a Videoton-tulajdonos Garancsi István és különböző orosz vállalkozók is érdekeltek lehetnek. Feltehetően a MET-ügy eredménye, hogy az energiaszabályozás miatt 2015 márciusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.