A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették.
Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája.
– nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.
Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerdai határozatával megsemmisítette a BKK metrópótlóbusz-tenderét. A BKK azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul, Tarlós pedig azt, hogy a főváros mégis inkább buszt vásárol a kormány által erőltetett kiszervezés helyett.
Április óta nem jutott előbbre a rendőrség a korrupciós botrányba keveredett Alstom és Medgyessy Péter kapcsolatának feltárásában. A hatóság változatlanul ismeretlen tettes ellen folytat eljárást, arról pedig nem ad felvilágosítást, hogy meghallgatták-e már a volt szocialista miniszterelnököt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pénteki határozatával hivatalosan megerősítette: mindenben jogszerűen járt el a BKV az M3 járművek korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderben.
Az ügyészség a Hagyó-perben lényegében bedobta a törölközőt – úgy néz ki, a szép karriert befutott Nokiás-doboznak is búcsút inthetünk. Pedig a birtokunkban lévő, több tízezer oldalnyi nyomozati iratot újra átolvasva úgy tűnik, lett volna itt bőven látnivaló.
Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül kiderül, miért került a 4-es metró olyan sokba.
Kedd estig mindkét érintett bank átutalta a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) az Alstom metrószerelvényeinek ügyében megítélt harmincmilliárd forintot.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletében érvényesnek minősítette az 1998-ban a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat közötti szerződést, mely a tervezett négyes metró megépítéséről szól. A főváros az újabb perben 96 milliárd forintnyi kártérítést követel a magyar államtól. Az állam nem hajlandó fizetni.
