Újabb üzletben talált egymásra a győri egyetem és egy olyan magáncég, amelynek tulajdonosa otthonosan mozog a kormányhoz közel álló körökben.
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az egyetem február elsején nevet vált, és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.
Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”.
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.
Hadházy Ákos megsértette a Szent István Egyetem jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait, amikor 2016-ban azzal kürtölte tele a nyilvánosságot, hogy az intézmény „álprojektek” és „áltanulmányok” révén milliárdos összeggel stafírozott ki külsős cégeket – mondta ki a napokban a Fővárosi Törvényszék. Az LMP-s politikus a bíróságon szinte semmit nem bírt bizonyítani a hazugságaiból, így félmilliós sérelemdíjat fizethet. Ráadásul Hadházy ismeretlen eredetű szövegeket tett ki a honlapjára, amelyekről kiderült, semmi közük a pályázat végeredményéhez.
Hadházy Ákos szerint a Szent István Egyetemen összeollózott kamutanulmányokra ment el a pénz úgy, hogy olyan cégeket bíztak meg, melyeknek alig volt közük a tudományos élethez.
Az általad imént említett GSD-csoporthoz tartozó GSD Agrárprodukt Kft-t 2010-ben illegális növényvédőszer-használat miatt büntették meg. De ki is Helmuth Gsuk, és hogyan került a hazai ügyekbe?
Helmut Gsuk német állampolgár. Saját bevallása szerint: „hazajár Magyarországra”. Itt, különböző formában mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponálhat”. A gazdasági érdekcsoportok vezetőinek többségéhez hasonlóan ritkán nyilatkozó, rejtőzködő típus. Nevét is csak egy szövevényes cégháló, a legerősebb magyarországi agrár-milliárdosokhoz tartozó GSD-csoport mátrixában lehet fellelni, fényképére pedig fotóarchívumokban is nehéz rábukkanni. Ő az, aki 2006-ban a sopronhorpácsi cégével, az említett GSD Agrárprodukt Kft-vel megvásárolta a 2001-ben Zászlós Tibor irányításával elprivatizált Mezőfalvai Mg Zrt-t. A cég 2007 óta – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül, a Dorogi Árpád, Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát is jelentősen csapoló – GSD-csoporthoz kapcsolódik. A mezőfalvi privatizációt levezénylő és abban jelentős tulajdont szerző Zászlós ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, és továbbra is a Mezőfalvai Mg Zrt vezérigazgatója. Helmut Gsuk tehát – aki a Mezőfalva Invest Zrt vezérigazgatója, azaz Zászlós Tibor közvetlen főnöke, a Dorogi-Gsuk-Zászlós trió erős embere – vélhetően jelentős háttér-befolyással rendelkezhet a hazai agrár- és vidékpolitikára.
Júniusban közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők, vagyis a rektorok, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetését.
