language

Lapok:

mfor.hu highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

mfor.hu

A Menedzsment Fórum egy 2000-ben alapított online gazdasági lap. Kiadója a Menedzsment Fórum Kft, melynek ügyvezetője Pásztor András, főszerkesztője Gáspár András. Gazdasági- és pénzügyekkel foglalkozik, elemzéseket készít, illetve oknyomozó újságírással is foglalkozik.

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [54]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Meglepő feladatra kaptak állami támogatást egyes sportklubok

Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.

Elhasználódtak a műfüves pályák Felcsúton, 4 újat csinálnak TAO-pénzből

Összesen tehát 1,08 milliárd forintnyi TAO mehet idén Felcsútra, ami történetének legalacsonyabb támogatását jelenti. Eddig 1,5 milliárdnál kevesebbet soha sem igényeltek. A rendszer elindulása, 2011 óta Felcsútra összesen 37 milliárd forint TAO áramlott, amihez ha hozzávesszük az alapítványhoz különböző cégektől érkező támogatásokat, több mint 70 milliárd forint érkezett Felcsútra.

Csaknem 4 milliárd forint TAO-pénzt öntöttek tavaly Orbán Viktor kedvenc focicsapatára

A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá. Összességében tíz év alatt taózásból 356,7 milliárd forintot kapott a magyar foci, míg kézilabdára 213,9 milliárd, kosárlabdára 149,8 milliárd, vízilabdára 93 milliárd jégkorongra 78,4 milliárd forint ment ez idő alatt. A tao-programhoz négy éve csatlakozó röplabda 31,2 milliárd forintnak örülhetett eddig.

Közpénzből vehette meg a fideszes Tiba István fociklubja az árverezett stadion harmadát

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.

Közpénzből vehette meg a fideszes Tiba István fociklubja az árverezett stadion harmadát

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon. ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat. A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére. Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben. A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost. Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására. Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."

Öltözőépület épül Kisvárdán: sok a gyanús momentum a projekt körül

Újabb sportcélú beruházás indul el Kisvárdán, Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városában. A projekt körül több furcsaság is van, a szálak a nyertestől a Várda Sport Egyesületig vezetnek.

Orbán Viktor sokmilliárdos új akciójának fedőneve: multifunkciós csarnok

A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.

Állami pénzek hizlalták a fideszes képviselő érdekeltségeit 2020-ban

Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselőnek ügyvédi irodája mellett tanácsadó és rendezvényszervező cégei is vannak. Mindkettőnek kimagasló éve volt 2020 gazdasági szempontból. Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt. A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik. Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

Irracionalitás a NER-ben: többet ér a focicsapat a válság idején

az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.
Találatok: [54]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>