K-Monitor Adatbázis

Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.

Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is.

Az Átlátszó írta meg először, hogy Tiborcz István cégcsoportjához került a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa. Az értékes ingatlant a miniszterelnök vejének vállalkozása és a török oligarcha Adnan Polat cége közösen birtokolta. Tiborczék azóta kiszálltak, az ingatlanra nem sokkal ezután 4,5 millió eurós (mai árfolyamon 1,5 milliárd forintos) zálogjogot jegyzett be egy holland bank.

A karzatról nézte a képviselők eskütételét Zaid Naffa, jordán tiszteletbeli konzul, Orbán Viktor miniszterelnök régi jordán üzleti kapcsolata, akiről az Index nyomán tavaly megírtuk: azért nem kaphatott magyar állampolgárságot, mivel a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatokat tárt fel az átvilágításakor.

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

Kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának hátterét. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffa segítette a körözés alatt álló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon magyarországi beutazását. Most kiderült: nemcsak Pharaon, de Naffa is magyar állampolgárságot akart. Ekkor ellenőrizte őket több szerv, Naffa pedig megbukott az átvilágításon.

Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél (MNKH), hogy közös céget hoztak létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság Zrt. vezetője ma már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt: nem tud róla, hogy az elhunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt a bizottság az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezte, amely során többször is szóba került a szaúdi üzletember neve, azonban minden jel szerint a legszívesebben hallgattak volna róla.

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.