K-Monitor Adatbázis

Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is.

Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.

Noha korábban a teljes kormányzati kommunikáció attól zengett, hogy mekkora sikertörténet a milliárdokat elnyelő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., a társaság átalakítása után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is arra jutott, hogy szabálytalanul működött az állami vállalat, amely korábban a Quaestor-botrányba is belekeveredett. Az állami cég az öncsőd bejelentése előtt az utolsó pillanatban vette ki pár milliárd forintját a bedőlő cégcsoportból.

Megbukott, beolvad, mégis tízmilliókért kommunikál az MNKH Zrt. A nap közbeszerzési talányát Szijjártó Péter minisztériuma szállította.

A keleti (meg minden egyéb irányú) nyitásokat bonyolító kereskedőházakért felelős cégek összességében 96 millió forintos mínusszal zárták a 2017-es évet. A három cég együtt 1,8 milliárd forint bruttó fizetésért tartott 206 alkalmazottat, így a havi átlag bruttó fejenként 700 ezer fölé jön ki. A központi cég visszafizette 5 milliárd forintos tartozását a külügyminisztériumnak, cserébe lepusztított 4,2 milliárdot a bankszámlájából, amit amúgy a Matolcsy/Mészáros-közeli MKB-nál vezet. A három cégnek 8 milliárd forint bevétele volt a külügyminisztériumtól és egymástól. A környező országokban (esetenként a határtól pár méterre) működő irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban.

Kevés sikert hozott a két éve nagy hanggal meghirdetett déli nyitás, amelyben főszerepet szántak a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek (MNKH).

Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet.

avaly július 13-án szerződött a Magyar Nemzeti Kereskedőházak a dél-afrikai iroda kialakítására a Balaton Pty. Ltd.-vel nettó 108,9 millió forintért. 10 nappal később a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel az egyiptomi iroda létrehozására írták alá a szerződést 182,4 millió forintért. Ugyanekkor a szubszaharai régióban nyíló irodával kapcsolatban kötöttek szerződést a Magyar Etióp Kereskedőház Kft.-vel nettó 273,6 millió forintra. Augusztus 8-án a Magyar Ház HTCC Kft.-vel a marokkói irodára irányuló szerződést szignóztak a felek, az ár nettó 87,3 millió forint volt. 2017. január 20-án az afrikai regionális iroda megnyitására szerződtek a Balaton Ltd.-vel és a Magyar Ház HTCC Kft.-vel nettó 142 millióért. Három nappal később, január 23-án pedig a szudáni iroda volt a szerződés tárgya, amit a Hungarian Medical Care Kft.-vel kötöttek meg nettó 86,7 millió értékben.

Az Átlátszó értesülései szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szerződést bontott valamennyi afrikai partnerével. Azokkal is, akikkel mindössze pár hónapja szerződött. A hivatalos indokot egyelőre nem ismerjük, forrásaink a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázzák az állami export-élénkítő cég lépését. Balogh Sándor, a vizes vb gazdasági igazgatója ugyanakkor “informális” kereskedőház-üzemeltető maradhatott Botswanában.