K-Monitor Adatbázis

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

Többéves csúszás után májusban végre meghallgatja a bíróság a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát, aki szinte biztosan a baloldal közös képviselőjelöltje lesz 2022-ben Szombathelyen. Áttekintettük a zűrös ügyvéd-politikus-vállalkozó eddigi karrierjét.

Az Országgyűlés keddi döntésével felkérte a kormányt arra, hogy kártalanítsa azt a mintegy ezer diákot és nyugdíjast, akik a Czeglédy-Gyurcsány botrány miatt nem juthattak hozzá a pénzükhöz. A baloldal szombathelyi képviselője, akit még júniusban helyeztek előzetes letartóztatásba egy rendkívül szövevényes hálózatot működtett. A gyanú szerint a cégei több mitn hárommilliárd forintot nem fizettek ki a költségvetésnek. A Czeglédy-botrányban feltűnik Gyurcsány Feerenc és Dobrev Klára, de az MSZP Nemzeti Választási Bizottsághoz delegált tagja ellen is nyomozhatnak.

Napokon belül kézhez kapja idézését az Altus Portfólió Kft.-t vezető Dobrev Klára. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc feleségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai a jövő héten tanúként akarják meghallgatni, mivel az Altus több alkalommal is kölcsönt nyújtott a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

Számos ismert, az MSZP-hez, illetve a Demokratikus Koalíció egyes politikusaihoz köthető korrupciós ügyet idéztek fel a kormánypárti politikusok a Jobbik által kezdeményezett, a szocialisták és az LMP támogatását élvező tegnapi vitanapon az Országgyűlésben.

Az Energol-ügyben végrehajtott egyik házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore iratokat találtak a nyomozók. Gyurcsány személyesen is részt vett egy olajos cég, a Fortus Rt. irányításában, amelynek egyik vezetőjét kis híján kivégezték, a befolyó százmilliók ettől függetlenül nagyban hozzájárultak a későbbi miniszterelnök cégbirodalmának felhizlalásához.

“Nem vagyok oligarcha” – mondta büszkén és öntudatosan 2005 végén e sorok írójának a Manager Magazinnak adott interjújában Gyurcsány Ferenc (Manager Magazin 2005/11). Mélyen a kérdező szemébe nézett, és megismételte: nem. Kicsit még elvitatkozgattunk a dolgon, oligarcházgattunk egy jót a miniszterelnöki dolgozószoba nyugalmában, évekkel azelőtt, hogy az oligarcházás igazi népi hagyománnyá fejlődött volna, aztán rátértünk a kormányzás súlyos problémáira.

Százmilliók folyhattak el a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen keresztül magáncégekhez vagy külső intézményekhez oktatásszervezésre, indokolatlannak tűnő tanfolyamokra.

Ha a szocialista párt hívta, mindig csatasorba állt: tizenhárom év leforgása alatt számos állami céget irányított, volt alumíniumipari igazgató, főprivatizátor, tanácsadó, postavezér, MÁV-vezető - jelenleg miniszter.

Az olajügyekben régen rendet lehetett volna tenni, ha nem keveredtek volna az üzletbe olyan nehézfiúk, akiktől mindenki fél. A nagy olajos cégekkel az igazságszolgáltatás tehetetlen: az elmúlt hetekben kiderült, hogy az Energol-ügyben is megdőlhet a vád.