K-Monitor Adatbázis

Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról.

Még tavaly novemberben járta körbe azzal a propagandamédiát Szabó Bálint, hogy szerinte Botka László és az MSZP hagyta a Szeviépet bedőlni, a pénzt pedig kampánycélokra vonják ki a társaságból. Szabó feljelentését most, három hónap után a NAV elutasította.

„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.

Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.

Elég egyetlen szálat kihúzni a hazai politikai-gazdasági érdekgombolyagból, és nyilvánvalóvá válik, hogy létezik olyan üzleti érdek, amely pártok és választás fölött áll.

A Fidesz felszólítja Botka Lászlót, Szeged MSZP-s polgármesterét, illetve a szocialistákat, hogy tisztázzák, milyen szerepük volt a Szeviép építőipari cég sötét korrupciót sejtető ügyében - mondta Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója egy sajtótájékoztatón.

A csődöt jelentő Szeviép cégről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A cég többmilliárdos adósságot hátrahagyva ment csődbe, így tönkretéve több száz vállalkozót. A cég több szálon is kötődik az MSZP-hez.

Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.

December végén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) álláspontja szerint Magyarországnak vissza kéne fizetnie 93 milliárd forintot az EU költségvetésébe, mert a 4-es metró építése körül súlyos korrupciógyanú merült fel.

Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a 2-es és 4-es metróvonalak járműbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. A 2002 és 2009 közötti Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején számos korrupciógyanús beruházásról, pártfinanszírozási ügyről írt a hazai és a nemzetközi sajtó.