K-Monitor Adatbázis

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül.

Harmadszorra is újrakezdődött a bíróságon az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőpere, aki összesen 267 millió forint tisztázatlan hátterű vagyont titkolt el. Az elsőfokú eljárás hat évvel ezelőtt kezdődött.

Molnár Zsolt politikai karrierje meglehetősen ellentmondásos, amit jól érzékeltet, hogy nyolc éve híresztelik róla a baloldalon: a Fidesz beépített embere. Ehhez képest mégis befutó helyet kaphatott a Márki-Zay Péter vezette baloldali összefogás országos listáján. Molnár karrierjét több botrány kísérte, ám legutóbbi korrupciós ügye – amelyben a gyanú szerint 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át – akár pályája végét is jelentheti.

Nyolc éve, hogy gyanúsítottként hallgatták ki Simon Gábort, az MSZP elnökhelyettesét, a per hatodik éve tart, ám az elsőfokú ítéletre még mindig várni kell. Azt továbbra sem tudni, kinek a százmilliói hevertek Simon külföldi számláin.

A fizetős övezetekhez tartozó önkormányzatokban egy olyan cég szoftverét használják a parkoló autók ellenőrzéséhez, ami alig árul el magáról valamit. A kerületek átalánydíjai között óriási, nehezen magyarázható különbségek vannak. Ha egy önkormányzat egyszer leszerződött a céggel, akkor nagyon nehéz megszabadulni tőle. A főváros kerületei függővé váltak egyetlen magáncég informatikai szolgáltatásától.

Gyanús közbeszerzések mutatnak kapcsolatot a baloldali Kispest és az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros között. Az ügyben feltűnő cégek egy része a ferencvárosi fideszes parkolási biznisz egyik kulcsfigurájához kötődik.