K-Monitor Adatbázis

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Nagy Róza (Záhony, 1951 –) magyar mérnök-közgazdász, politikus. Matolcsy György bizalmi embereként tartják számon.

1991 és 1995 között a Gazdasági Versenyhivatal szakértőjeként, majd öt éven át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető közgazdászaként, közgazdasági igazgatójaként dolgozott. 2000-ben az első Orbán-kormányban a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, majd 2002-ben a kis-és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár volt a Medgyessy-kormány idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.2003-tól ügyvezető igazgató a Régió Projekt Kft.-nél. 2007-től 2010-ig a Hévízgyógyfürdő és a Szentes András Reumakórház Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója, Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter sógornője. Igazgatósága alatt helyi önkormányzati képviselők feljelentést tettek a kórház ellen gazdasági bűncselekmények gyanújával.2010-től a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. Kinevezése vitákat szült a kormányoldalon a hévízi kórház ügyei miatt. 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank Főigazgatója 2015 novemberig. Részt vett a vitatott jegybanki alapítványok munkájában is: Nagy Róza az MNB főigazgatójaként, Fömötör Barna pedig jogi igazgatóként a törvényi rendelkezések szerint nem tölthetett volna be igazgatósági elnöki, illetve vezérigazgatói posztot a PADO Zrt.-ben. E cég ugyanis pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez (az alapítványi vagyon befektetésével foglalkozik), működési engedélyét pedig felügyeleti hatóságként éppen az MNB-nek kell kiadnia. Később az összeférhetetlenséget mindkét vezető megszüntette.

 Egy gyermeke van: Kante Awa.