A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Nagy Róza (Záhony, 1951 –) magyar mérnök-közgazdász, politikus. Matolcsy György bizalmi embereként tartják számon.
1991 és 1995 között a Gazdasági Versenyhivatal szakértőjeként, majd öt éven át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető közgazdászaként, közgazdasági igazgatójaként dolgozott. 2000-ben az első Orbán-kormányban a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, majd 2002-ben a kis-és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár volt a Medgyessy-kormány idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.2003-tól ügyvezető igazgató a Régió Projekt Kft.-nél. 2007-től 2010-ig a Hévízgyógyfürdő és a Szentes András Reumakórház Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója, Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter sógornője. Igazgatósága alatt helyi önkormányzati képviselők feljelentést tettek a kórház ellen gazdasági bűncselekmények gyanújával.2010-től a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. Kinevezése vitákat szült a kormányoldalon a hévízi kórház ügyei miatt. 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank Főigazgatója 2015 novemberig. Részt vett a vitatott jegybanki alapítványok munkájában is: Nagy Róza az MNB főigazgatójaként, Fömötör Barna pedig jogi igazgatóként a törvényi rendelkezések szerint nem tölthetett volna be igazgatósági elnöki, illetve vezérigazgatói posztot a PADO Zrt.-ben. E cég ugyanis pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez (az alapítványi vagyon befektetésével foglalkozik), működési engedélyét pedig felügyeleti hatóságként éppen az MNB-nek kell kiadnia. Később az összeférhetetlenséget mindkét vezető megszüntette.
Leváltja a Hévízgyógyfürdő ügyvezető igazgatóját, Hegedűs Lajost csütörtöki ülésén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) igazgatósága – tudta meg a Hír Televízió.
Pintér Sándor szerint nincs akadálya Nagy Róza államtitkári kinevezésének. A belügyminiszter azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter államtitkárrá nevezné ki Nagy Rózát, akinek a nevét több nyomozati szakaszban tartó üggyel összefüggésben emlegetik.
