K-Monitor Adatbázis

A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.

Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.

Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt, csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv.

Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.

Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé.

A miniszter családi jogászának számító, Czeglédy ügyben is kiemelt szerepet játszó Fiák István ügyvéd most is közös ingatlancéget visz a Kósa Lajost ezermilliárddal megvezető hölggyel.

„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Új időszámítást ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium a vagyonukat offshore számlákon rejtegetők és így az adófizetést elkerülők ellen, ezért az NGM hétfőn a parlament elég terjesztett törvényjavaslatában még adna egy utolsó esélyt a vagyonukat külföldön rejtegetőknek, hogy fizessenek.

Az amerikai cég egyik leggyakrabban hangoztatott érve, hogy ő annyira innovatív, hogy még a törvények sem készültek fel rá. Tényleg így van?