language

Kulcsszavak:

kultúra - művészet highlight_off

Személyek:

Navracsics Tibor highlight_off

Navracsics Tibor

1966-ban született Veszprémben, jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006 és 2010 között frakcióvezetője. 2010-től 2014-ig miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter.

2014-ben rövid ideig külügyminiszter, majd 2014-től 2019-ig az Európai Bizottság kulturális, oktatási ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. 2021-től a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik

Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.

Százmilliók hotelfejlesztésre a főtanácsadó cégének – a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény

Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.

Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
Találatok: [4]  Oldalak:   1