K-Monitor Adatbázis

Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.

"Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.

A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét. Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.

Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő ítélet, adta hírül az MTI.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Nem volt kémkedés, sem bűnpártolás, sem hivatali kötelezettség megszegése, de az ügy továbbra is 2041-ig titkos.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt, írja az MTI.

Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.

Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.