K-Monitor Adatbázis

A kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló befektető, Scheer Sándor egyik vállalkozása is részesült a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramból.

A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.

Június 16-án őrizetbe vették az egykori Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetőit, és még pár, a bankhoz így, vagy úgy kapcsolódó embert. A nyomozók nem kapkodták el, a bank már hat éve nem működött, a feltételezett egykori bűnök a 2013-2014-es időszakban történhettek. A bank sztorija alapvetően Töröcskei István jobboldali üzletember története, aki egyszerre volt felelős és alighanem áldozat is.

Ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban adták be a pályázatok zömét az uniós támogatásból megvalósuló KKV energiahitel tenderre – értesült a G7.hu. Vasárnap írtunk arról a gyanús pályázati kiírásról, amiben 12 milliárd forintos hitelkeretre jelentkezhettek azok a szerencsések, akik péntek délután értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (kkv energiahitel) újraindításáról.

A BKV a korábbi kifogások ellenére egy szűk körben rendezett ünnepségen mégis átvette a metrópótlásra szánt első két magyar buszt.

A Gránit Bank egy növekvő, nyereséges, rossz hitelekkel szinte egyáltalán nem terhelt magyar tulajdonú, digitális fókuszú bank. Amely azonban egyelőre még a piac kisebb szereplői közé tartozik, és alacsony tőkearányos profitot termel. Az állam év végéig értékesíti a bankban birtokolt 36,5 százalékos részesedését. De vajon ki lehet a vevő? És képes lesz-e az állam nyereséggel kiszállni?

Ki kell adnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy miért szállt be az állam 3 milliárd forinttal a Széchenyi Bankba, holott a tranzakció idején, 2013-ban már tudható volt, hogy a pénzintézet a csőd felé araszol - közölte tegnap Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el.

Amikor Spéder Zoltán még nem volt kegyvesztett, akkor bankja, az FHB számos alkalommal nagy segítséget kapott a most kormányzó rezsimtől. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor 2012 végén valamilyen rejtélyes befektető megvásárolt (lejegyzett) a banktól egy harminc milliárd forintos kötvényt. Ez a híres-hírhedt XS0867086042 ISIN kódú értékpapír.