K-Monitor Adatbázis

„Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek - ezekről ebben a cikkben írtunk részletesebben - értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban. A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak speciális természetvédelmi előírások betartásával lehet gazdálkodni.

Ács Sándorné drámai képei és szomorú közleménye.

Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn az államfő indítványára. A döntés következménye, hogy ebben a formában nem hirdethető ki a nemzeti parkok védett földjeinek vagyonkezelői jogát elvonó törvénymódosítás, melyet az ombudsman, a zöldszervezetek és a parlamenti ellenzék is támadott.

A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság az államfő indítványára. A testület szerint viszont nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, és megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.

Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól – közölte honlapján a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken.

Az ellenzék és a civil természetvédők tiltakozása, illetve az ombudsmani ellenjavallat dacára elfogadta kedden a parlamenti kormánytöbbség az állami földvagyon kezeléséről szóló, a nemzeti parkok földjeit a sajátos földpályázati döntéseiről híres Nemzeti Földalapra bízó törvényjavaslatot.