K-Monitor Adatbázis

Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: „a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon”. A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.

Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.

Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.

A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről – még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét. Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Minden szám arra utal, hogy a brutálisan megdrágult építkezés nem racionális közlekedésfejlesztési megoldás, és még veszteséget is termel majd az országnak.

A MÁV és a NIF 2009 és 2015 között 160 milliárd forintos uniós forrásból felújította a székesfehérvári és a debreceni vasútvonal jelentős részét. Az állomásokhoz összesen 45 liftet építettek. Ezek többsége többször volt rossz, mint jó. Van, amelyik a beszerelés óta meg se moccant. Megpróbáltuk kideríteni, miért. Elképesztő válaszokat kaptunk.

Hiába szerették volna a szabolcsiak a használt síneket, hogy valami javulás történjen, a hódmezővásárhelyi tramtrain elsőbbséget élvez.