K-Monitor Adatbázis

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

„Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti.

Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet.

Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.

Még tavalyelőtt, 2020. december 1-jén döntött úgy az Országgyűlés, hogy a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a 2022-2023-as évet. Jut pénz operára, képregényre, filmekre, klubhálózatra és sok egyébre is. A Lezsák Sándor vezette lakitelki Népfőiskola Alapítványnak, a gurulós turulszobrok rendező cégének és Rákay Philipnek is jut a Petőfi-emlékévre szánt milliárdokból. A Demeter Szilárd által vezetett két, e célra létrehozott ideiglenes kollégium kilencmilliárd forintot fog szétosztani, a pályázati kiírások egy része nem született még meg. A múzeum állandó Petőfi-tárlata nem készül el a startra, de gondolva arra, hogy vajon a költő milyen programokat érezne magáénak, a nyári fesztiválokon talán már találkozhatunk a reformkori DJ-szettekkel.

Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt.

Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.

A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

Arról is szól a jogszabály, hogy a veszélyhelyzetben bárkinek szinte bármire lehet támogatást adni a Nemzeti Kulturális Alapból, és erről az emberi erőforrások minisztere egyedül dönt.