Kedden hallgatták volna meg a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a mátészalkai bíróságon, a tárgyalás azonban elmaradt. A nő Kósa Lajos fideszes politikusra is terhelő vallomást tett, amelynek egyes elemeit visszavonta. Ezt a Legfőbb Ügyészség közölte, hozzátéve, hogy a nő „külső befolyásra” tett valótlan állításokat. Kósa Lajos hétvégén küldött egy közleményt, tagadta, hogy bármit elfogadott volna a nőtől.
A Legfőbb Ügyészség részéről Lajtár István a DK-s Bősz Anett kérdésére válaszolva utasította el a szerinte politikailag motivált feltevéseket arról, hogy szakszerűtlenül jártak volna el.
A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.
Feltűnő igyekezettel cáfolja a kormánygépezet az új botrányt: elcsalt milliárdok vándoroltak keletre, hogy aztán arab strómanok befektetéseiként bukkanjanak fel újra itthon.
Hallgat az Elios-ügyről Szolnok fideszes polgármestere, pedig városát a miniszterelnök vejét is érintő botrány miatt akár egymilliárd forintos bírság is fenyegetheti. Ráadásul Szalay Ferenc már hónapok óta tudott az OLAF megállapításairól.
Az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogat a jegybank, miután egyik cikkünkben Torba Tamás közgazdász felvetette, hogy a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. A szakértők szerint nem igaz, hogy nem állt rendelkezésre elég adat a csalások kiszűréséhez.
Prominens személyekkel, közéleti szereplőkkel, ismert kormánypárti és ellenzéki politikusokkal állt kapcsolatban a letartóztatása előtt a Buda-Cash Brókerház milliárdos csalással és sikkasztással vádolt alapítója, Pintér Zoltán – legalább is ez derül ki a brókerbotrány nyomozati irataiban megtalálható, a Buda-Cash-vezérhez köthető telefonok híváslistáiból. Közéjük tartozik például az offshore-botrányba belebukó volt szocialista kincstárnok, Boldvai László, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is. De Pintér kontaktjai között szerepel – nem annyira meglepő módon – a 90-es évek “sztárzsaruja”, Doszpot Péter, az Index korábbi tulajdonosa, a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, a Quaestor-botrány fővádlottja, Tarsoly Csaba, valamint Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is. Noha Welsz Tamás neve nincs rajta a Buda-Cash alapítójának híváslistáján, a nyomozati iratokból világosan kiderül, hogy ismerték egymást, és éppen Welsz halála napján foglaltak le a hatóságok Pintérre nézve terhelő dokumentumokat a gyanús körülmények között elhunyt vállalkozótól.
Juhász Péter tüntetést szervez március 8-ra a fővárosi Erzsébet térre, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem indít nyomozást a belvárosi ingatlaneladások miatt tett feljelentése ügyében.
Holnap előzetes letartóztatásba kerülhet Radnai László, aki a 2012-ben számos gyilkosság lehetséges felbujtójaként letartóztatott Portik Tamás igazgatótársa volt a '90-es években az olajügyeiről elhíresült Energol Rt.-ben, az utóbbi időben viszont már a rendőrség koronatanúja a Portik elleni nyomozásokban.
Bár elvileg már a végéhez közeledik a Vizoviczki László és társai ellen minősített vesztegetés és adócsalás miatt 2012 nyarán indult eljárás, még nem lehet tudni, mikor zárhatja le a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást, mivel a védők, kiváltképp a főrendőrök ügyvédei indítványok sorát kívánják még beterjeszteni.
