K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Bűncselekmény hiányában október végén megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben. Ez az az ügy, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 35 közvilágítási pályázatnál visszaélések gyanújára, 17 esetében szervezett csalási mechanizmus nyomaira bukkant. Ráadásul túlárazott díjakért dolgozott az Elios az önkormányzatoknak.

Vizsgálták, kutatták, de nem tudták bizonyítani az OLAF megállapításait – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság. Orbán Viktor veje most megnyugodhat.