K-Monitor Adatbázis

A tanösvény lezárva, kilátó már nincs, pedig évekkel ezelőtt több száz millió forintos uniós támogatásból épültek meg a Hajdúságban. Le van zárva a tanösvény, a hozzá tartozó kilátó pedig már rég nem áll a Hajdúságban. Ezek – más, közeli beruházásokkal együtt – összesen 373 millió forint uniós támogatásból épültek 2014-ben. A Hortobágyi Nemzeti Park szerint elkorhadtak és balesetveszélyessé váltak a pallóösvény faépítményei, ezért zárták le azt. Ugyanebből a pályázati pénzből a határ túloldalán, a romániai Bihardiószegen mai napig működik interaktív kiállítás.

Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az odavezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.

Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.

Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.

19 sokemeletes épület, 756 lakóegység, közel ezer parkoló a mélygarázsokban, park, üzletek, sportpályák, medencék szerepelnek a tervek között. A kisvárosias hangulatot féltő helyi civilek már gyűjtik az aláírásokat a Natura 2000-es védettségű berek közelébe szánt gigaberuházás ellen.

Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot.

Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.

Az Állami Számvevőszék befejezte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feladatellátásának és vagyonkezelésének utóellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a debreceni székhelyű Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál és az esztergomi székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál az Állami Számvevőszék által korábban azonosított szabálytalanságok továbbra is fennállnak, így nem biztosított a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás. A szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az intézkedési tervében vállalt feladatait nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás.