K-Monitor Adatbázis

Az állami MNV Zrt. 2014 tavaszán egy rendőri akció keretében “foglalta vissza” a Citadellát előző bérlőitől, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja alapján az épület használata, illetve hasznosítása nem felelt meg a világörökségről szóló törvény rendelkezéseinek. Az akciót a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős végzése indokolatlannak és törvényellenesnek minősítette. 

2015. augusztusában a Citadella több mint három hektárnyi területe – a Miniszterelnökség kezdeményezésére – az MNV Zrt-től a Miniszterelnökséghez tartozó Várgondnokság Nkft. vagyonkezelésébe került. 

2020. júniusában Fodor Gergely kormánybiztos jelentette be, hogy kiemelt kormányzati beruházásként megkezdődik a Citadella erőd és közvetlen környezetének rehabilitációja. 2021 elején kiderült, hogy a Citadella felújítására kiírt nettó 20 milliárd forintos keretszerződést Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. és Garancsi István Market Építő Zrt-je nyerte el. A szerződést a projekt csúszásának és az inflációnak hatására azóta többször módosították – a 2023-as kormányrendelet-módosítás a munkálatok befejezését a terv szerintihez képest két évvel későbbre, 2025 végére tolta.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.