K-Monitor Adatbázis

A második legnagyobb magyar kereskedelmi tévét, a TV2-t is magában foglaló, veszteségesen működő MTM-SBS Zrt. vállalatcsoport értékesítését már korábban is fontolgatta német tulajdonosa, a ProSiebenSat.1 cégcsoport, mely meg kívánt válni kelet-európai cégeitől. Végül 2013. december 23-án jelentették be, hogy a SuperTV2, FEM3, PRO4 kábelcsatornákat is portfóliójában tudó MTM-SBS-t annak minden eszközével Simon Zsolt TV2-vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató cégei megvásárolták. Az ellenzék olvasatában Fidesz-közeli háttéremberek álltak a fedezetlen tranzakció mögött, amit az új tulajdonosok a TV2-höz érkező állami hirdetési bevételekből akarnak fedezni. Simon és Dederick deklaráltan kellő magántőke nélkül vették át a vállalat 100 %-os részvénycsomagját. Ez szintén azt a teóriát erősíti, hogy a TV2 valóban kormányközeli befektetők érdekeltségébe került. A TV2 közleményt adott ki, amely szerint, „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik. Korábban Nyerges Zsolt cégét, az Infocentert emlegették, mint ami kitartóan próbálkozik egy országos kereskedelmi csatorna felvásárlásával. 

A TV2 körüli kavarás 2015. szeptemberében folytatódott, amikor Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől. Két órával később Fonyó Károly - Simicska Lajos üzlettársa - cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé. A csatorna később kiadott egy közleményt, amelyben azt állították: a Megapolis opciós joga annak a kölcsönnek volt a biztosítéka, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 vezetői egy szintén Simicska-közeli forrásból vettek fel, hogy megvásárolhassák a TV2-t a korábbi, német tulajdonosoktól. Azt írják, hogy ennek a kölcsönnek a felét a közlemény szerint rövid időn belül visszafizették, a másik felét viszont állítólag egy szóbeli megállapodás alapján egyelőre nem kellett kifizetniük, és a kölcsönt nyújtó nem is kérte az utóbbi időben a pénz visszafizetését.

Mindez azt látszik bizonyítani, hogy már a 2013-as tulajdonoscserénél Simicskáék voltak a háttérben, a csatorna sorsa azonban minden valószínűség szerint a bíróságon dől el.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.