language

Akták:

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek

A HVG 2017 április végén írt arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. több száz millió forintot adott a kormánypárti Békemeneteket szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Az Átlátszó májusra közadatigényléssel kiderítette, hogy az MVM valóban támogatta a Civil Összefogás Fórumot, méghozzá 508 millió forinttal. Az MVM sokáig az adatvédelmi hatóság elnökének felszólítása ellenére sem adott tájékoztatást arról, hogy miért támogatta több mint félmilliárd forinttal a Fidesz-közeli civileket. Az Átlátszóval való pereskedés során végül kiderült, hogy a támogatásból 433 milliót 4 darab imázsfilmre költött el a CÖF. A videók gyártásával a Fidesz-közeli Magno Studio Kft.-t bízták meg a civilek. Az iratokból az is látszik, hogy 3,6 milliót “Civil érdekű hirdetésekre” (5-5 hirdetésre a Magyar Hírlapban és a Magyar Időkben) 1 milliót pedig a “Civil Akadémia” nevű programsorozat kormányközeli fellépőire költött a szervezet, ezek mellett pedig 7 millió jutott a CÖF brüsszeli tüntetésére.

A Kormány álláspontja szerint  „a társaság eredményesen működik, ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi felelősségvállalási aktivitását saját forrásból fedezze, és számos közhasznú tevékenységet támogasson”, és arra hivatkoztak, hogy az MVM-nél „nem közpénzt költenek el, hanem saját forrásból gazdálkodnak". Az ügynek további pikantériát ad, hogy az MVM kommunikációs igazgatója Bentzik Réka Origonak adott interjújában elismerte, az MVM minden támogatását a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá.

Ezt követően kiderült, hogy más állami szervezetek kifizetési listáján is felbukkant a CÖKA. A Szerencsejáték Services Zrt. először 170, majd 40 millió forint értékben kötött szponzorációs szerződést az alapítvánnyal. Miután az állami cég nem akarta elárulni, mire adta a támogatást, bejelentésünkre a NAIH eljárást indított, így az iratokból megtudhattuk, hogy a 170 milliós támogatást roll-upokra, molinókra és hirdetésekre költötte a CÖF. (Azt, hogy a 40 milliós támogatást mire szánták a civilek, “meg nem ismerhető adatok”-ra való hivatkozással titkolja az állami cég.) 2021-ben közérdekű adatigénylésünk után a Magyar Fejlesztési Bank is nyilvánosságra hozta, hogy 25,4 millió forinttal támogatták a CÖKA-t – az állami bank így kiemelt támogatóként szerepelt a Civil Akadémia előadássorozat meghívóin.

A CÖF-CÖKA a támogatások felhasználásának időszakában nyíltan kampányolt a kormánypártok mellett a választások előtt. 2018-ban és 2022-ben (Kövess Minket 2022 Kft. nevű cégükön keresztül) plakátkampányt folytattak, amelyekkel ellenzéki jelölteket támadtak.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt

A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték.

Mesék a CÖF-ös félmilliárdról

Az MVM tiltott módon a Fideszt finanszírozta félmilliárd forinttal a CÖF-ön keresztül - állítja az MSZP. A szocialista párt feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt.
Találatok: [3]  Oldalak:   1