language

Kulcsszavak:

ÁSZ-ellenőrzés highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [37]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Megint csak az ellenzékre csap le az ÁSZ, Márki-Zay Péter szerint ez zsarolásnak tűnik

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.

Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".

Megrótta Kásler Miklós egykori minisztériumát a volt fideszes képviselő vezette Állami Számvevőszék

A sport célú költségvetési támogatások elosztása és felhasználásának ellenőrzése 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hatáskörébe tartozott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése megállapította, hogy az EMMI ellenőrzési tevékenysége nem volt kielégítő - közölte oldalán a közpénzek törvényes felhasználása felett őrködő szervezet.

Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.

Egy már megszűnt ellenzéki párt alapítványánál talált gondokat az Állami Számvevőszék

Az Együtt – a Korszakváltók Pártjának Váradi András Alapítványát most ellenőrizték. A szervezet nem biztosította az ellenőrizhetőség feltételeit, valamint a pártalapítvány – az Alaptörvénnyel ellentétesen – a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt nem számolt el, a felhasznált közpénzekre vonatkozó gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította.

Több milliárd forint közpénz tűnt el - még mindig hullanak a csontvázak a teniszszövetség szekrényéből

Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel.
Találatok: [37]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>