K-Monitor Adatbázis

Bige László milliárdos nagyvállalkozóval, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosával szemben két vesztegetési ügyben is vádat emelt az ügyészség. Az egyik vádirat egy 135 millió forint értékű vesztegetésről szól – egy vállalkozó tanúvallomása szerint 2009-ben Bige László műtrágyagyára "valótlanul leértékelt" áron adott el műtrágyát viszonteladójának, aki feketén értékesítve az árut, a befolyt összeget beszállítójának, Bige Lászlónak juttatta vissza. A Nyíregyházi Törvényszék 2023 tavaszán első fokon felmentette Bigét vesztegetés és okirat-hamisítás vádja alól, pár hónappal később azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség benyújtotta fellebbezését a felmentő ítélettel kapcsolatban és letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla tárgyalta, amely 2024. februárjában helybenhagyta a felmentő ítéletet.

Szintén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség adott ki közleményt 2020 decemberében, amely szerint a nagyvállalkozót 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja. A vád szerint Bige öt munkatársával kétmilliárd forinttal károsította meg a vállalkozó saját cégét az előzőhöz hasonló módszerrel. A vádirat szerint a vállakozó éveken keresztül adott arra utasítást, hogy valótlanul minősítsenek selejtesnek termékeket – ezeket csökkentett áron adtak tovább kereskedőknek, akik már a piacihoz közeli áron adták el azokat. A vád szerint Bige készpénzben kapta vissza az így keletkezett nyereség egy részét, összesen 800 millió forintot. Az ügy egyelőre tárgyalási szakaszban van a Nyíregyházi Törvényszéken. 

Bige és ügyvédje mindkét eljárást koncepciós pernek minősítette, amelyek szerinte – a GVH által kartellezés miatt kiszabott 11 milliárdos bírság és a Katasztrófavédelem törvénysértő razziája mellett – részét képzik az ellene indított kormányzati támadásnak.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.