K-Monitor Adatbázis

Bajkai István (Budapest, 1964-2023) magyar jogász és politikus. 1989-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban Oxfordban tanult angol jogi ismereteket. 1995 és 1997 között az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében nemzetközi kereskedelmi jogi képzésen tanult. 1995-ben csatlakozott az SBGK Ügyvédi Irodához, amelynek partnere 2000 óta, ill. elnökségi tagja 2012 óta. Az iroda számos kormányzati tanácsadó tenderen futott be. Az egyik legnagyobb értékű közbeszerzést a Miniszterelnökség még 2015 októberben írta ki. Ez az az uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra vonatkozik. A nyertes a KFF-2016 Konzorcium lett, melynek tagjai az Ész-Ker Kft., a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, és az SBGK Ügyvédi Iroda. Az eljárás eredménye szerint nettó 4,8 milliárd forintért adhatnak jogi tanácsot 4 évig, amit uniós pénzből (KÖFOP-3.2.7) finanszíroz a Miniszterelnökség. Egy másik közbeszerzést tavaly októberben írták ki, és a költségvetésből finanszírozott közbeszerzések körüli jogi tanácsadásra vonatkozik. Ennek nyertese idén januárban a KÖF 2017-2020 Konzorcium lett, amelynek tagjai az Ész-Ker Kft., és az SBGK Ügyvédi Iroda. Nettó 5 milliárd forintért kötöttek szerződést 4 évre, amit a magyar költségvetésből finanszíroz a Miniszterelnökség.

Bibó kollégistaként Fidesz-alapító, Budapest 7. kerületének fideszes alpolgármestere volt. 2016. áprilisban ő látta el az irodán keresztül Orbán Ráhel jogi képviseletét. 2018 áprilisában elvesztette az egyéni képviselői helyért folytatott küzdelmet, de országos listán bejutott a Parlamentbe. 2022-ben újra a Fidesz-KDNP országos listájáról szerzett mandátumot. 

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.