K-Monitor Adatbázis

2013 elején született meg a kormányhatározat, mely szerint az e-útdíj kiépítése felmentést kap a normál közbeszerzési eljárás alól. A határozat értelmében a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére továbbra is megmaradt a közbeszerzési kötelezettség, az eljárást viszont titkosították. Így tehát a 42 milliárd forintos közbeszerzés lezárultával nem lett nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés. A minősített közbeszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat egy 2011-es kormányrendelet szabályozza – ennek megfelelően a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, az eljárás nyilvánossága olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.

A szabályozás előzménye, hogy 2012 szeptemberében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést írt ki az új, teherforgalmat érintő. megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj rendszerének kiépítésére. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal a Getronics lett a győztes, a cég azonban 2013 januárjában piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a helyére lépjen. "Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.” - fogalmazott Orbán Viktor a meghiúsult közbeszerzés után. A visszalépés miatt kérdésessé vált, hogy az új e-útdíj rendszer a terv szerint, 2013 júliusától üzemelni kezdjen, emellett veszélyeztette azt a 75 milliárd forintot, amellyel a kormány a költségvetésben számolt az év második felében útdíjból befolyó bevétel kapcsán. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert – az ezután meghozott kormányrendeletnek megfelelően titkosított és könnyített eljárás keretei között. 

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.