language

Kulcsszavak:

egészségügy highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [92]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Éppen oda költöztették az érdi védőnőket, ahol a Fidesz polgármester-jelöltjének egyesülete is működik

December végén pánikszerű gyorsasággal költöztettek hat kilométerrel arrébb, a város másik végébe 7 védőnői körzetet a szolgálat államosítása után.

A TI nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt

Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében.

Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is.

Kamugyanús külügyi eljárás: 20 hónap után ledarálták a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.

A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt

Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos.

820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra

Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.

Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében

Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek.
Találatok: [92]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>