language

Kulcsszavak:

építőipar highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [174]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet

Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet.

„Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat

Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől.

Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.

Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére a kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél

Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

A Mészáros Lőrinc-féle OPUS-on nem fog a válság: 34 milliárdos nyereséget zsebelt be tavaly

Közzétette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján 2022. évi, a nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő OPUS GLOBAL Nyrt. A felcsúti Mark Zuckerberg vállalatcsoportja tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és a gazdasági nehézségek közepette is megőrizte eredményességét. Az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, a teljes átfogó eredménysoron pedig 22,2 milliárd forint nyereséget ért el - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma

„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Találatok: [174]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>