K-Monitor Adatbázis

A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet: ezekből kettő utasszállító méretű (Airbus A319), kettő pedig business jet (Falcon 7X), ami luxuskategóriás gépnek számít. Bár a Honvédség több alkalommal tagadta, hogy a gépeket katonai célok helyett kormánygépként funkcionálnak, azokat gyakran Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, illetve Novák Katalin köztársasági elnök használják. Főleg hadrendbe állításuk kezdetén a gépek többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez. Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással.

Más országokra is jellemző az a gyakorlat, miszerint az állami vezetőket hivatalos útjaikra a honvédség tulajdonában lévő gépekkel szállítsák. A problémát az ezzel kapcsolatos átláthatatlanság jelenti  – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva ugyanis 30 évre titkosították az utazással kapcsolatos pontos adatokat, vagyis, hogy ki, mikor, milyen útvonalon, miért használta a gépeket és ez mennyi közpénzt emésztett fel. Emellett előfordul, hogy a honvédségi gépeket nem csupán hivatalos, hanem magánjellegű utakra is használják az állami vezetők – így például Orbán Viktor horvátországi, római (erről bővebben itt, itt és itt írtunk) vagy toszkánai családi útja kapcsán, de itt említhetjük Novák Katalin vatikáni látogatását is. 

Az Átlátszó 2022 végén összesítést kapott a Honvédelmi Minisztériumtól a honvédségi gépek útjairól és költségeiről. Bár a dokumentumok számos ponton hiányosak – Novák Katalin több útjánál például egyáltalán nem tüntettek fel költségeket – egyes utaknál csak a fedélzeti ellátásra több millió forint közpénz ment el. Így például Szijjártó Péter és delegációjának 2022-es kairói útján, ahol csupán a fedélzeti ellátás és internethasználat 12,4 millió forintba került. 

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.