K-Monitor Adatbázis

1972. július 5-én született Budapesten. Nős (felesége Ruzsovics Ágnes), egy gyereke van (Bianka, 1995). A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett Esztergomban, majd 1996-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. 1996-tól az Elender Computer Kft. ügyvezető igazgatójaként, illetve 1998 februárjától az Elender Informatikai Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. 1999 szeptemberétől country manager volt a PSINet Magyarországnál, 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. 

2000 júliusában a Webigen Rt. igazgatósági elnökévé választották. 2002 októberében visszatért az Elenderhez, az Üzleti Kommunikáció vezérigazgatójaként. 2004 júniusa és szeptembere között az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke volt. Eközben 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségét is elvállalta. 2003-tól miniszteri kinevezéséig a brüsszeli székhelyű EICTA (European ICT Association) elnökségi tagjaként, a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnökeként működött. 2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított "Év Informatikai Menedzsere" díjat. 

2004 októberében az SZDSZ támogatásával gazdasági és közlekedési miniszterré nevezték ki. 2006 januárjában belépett a pártba.  A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán nyert mandátumot. 2006. júniusában újra gazdasági és közlekedési miniszterré választották. 2007-2008 között az SZDSZ elnöke, 2010-ig frakcióvezetője. Ezt követően visszatért az üzleti életbe, 2011 óta a mobilfizetéssel foglalkozó Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Cellum Bulgaria igazgatósági elnöke. Politikai karrierje lezárultával 2010-ben visszatért az üzleti életbe.


Kapcsolódó linkek: 
Kóka János Honlapja 
Pumázó playboy a bársonyszékben - Kóka miniszterségét értékeli az Index 
Kóka Portré a Manager Magazninban 
Telekügyek 
Feketemunkások Kóka építkezésén

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.