K-Monitor Adatbázis

Az M6-os autópálya Érdi-tető - Szekszárd szakaszát a német Bilfinger Berger, míg a Szekszárd- Pécs szakaszát az orsztrák Strabag vezette koncesszió építette meg PPP konstrukcióban. Az átadás után a 2010 nyarán bekövetkezett özönvizet követő sztráda-rongálódások hívták fel a figyelmet a botrányos kivitelezésre és a szerződések visszáságaira. 2010. december végéig lezárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kezdeményezett átfogó felülvizsgálat az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszán: a tárca szerint általánosságban megállapítható, hogy az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. az építéskor a szerződés számos pontját megszegte.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  az autópálya-beruházásokról készített jelentése külön fejezetekben foglalkozik a négy alagúttal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása. Az ÁSZ megállapítása szerint a Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca nem vizsgált meg minden lehetőséget és körülményt, így nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek. 2012-ben az orsztrák Die Presse arról írt, hogy házkutatásokat tartottak a Bilfinger Berger német építőipari cég mannheimi központjában, valamint magyarországi, bécsi és pozsonyi leányvállalatánál korrupció gyanújával összefüggésben. A vizsgálatok középpontjában a magyarországi M6-os autópálya építési megbízása áll, a feltételezés szerint 2006-ban és 2007-ben kenőpénzek folytak annak érdekében, hogy a beruházás tető alá kerüljön.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.