language

Intézmények:

Magyar Bírósági Végrehajtói Kar highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) képviseli és védi a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat. Az MBVK elnöke és a szervezet több tagja is közvetlenül érintettek voltak a Völner-Schadl korrupciós ügyben.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

A tanú szerint gálavacsorán beszéltek arról, hogy ki tejelt Schadl Györgynek

Tragikomédiába fulladt a Schadl–Völner-per bizonyítási eljárása a Fővárosi Törvényszéken, ahol ma a csak 1. számú tanúként megnevezett személyt hallgatták meg. Ahhoz képest, hogy az ügyészségen még folyékonyan, hosszan beszélt mindenről, a férfi kedden a bíróság előtt már semmire nem akart emlékezni.

Egy liter víz, ötven kilométer száguldás

Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát. Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá.

„Nekem nem volt furcsa, hogy Schadl György mindvégig ott állt a végrehajtói irodák mögött”

Folyatódott a Schadl-Völner--per a Fővárosi Törvényszéken. Míg Schadl Györgyöt és a III. rendű R. Róbertet ezúttal is kommandósok hozták a terembe, addig a szabadlábon védekező, szinte minden tárgyaláson jelen lévő Völner Pál ezúttal nem jött el.

Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás

Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.

Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat

Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása.

Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel

Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból.

Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Gy.-nek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani

„Nem ismerem személyesen, párszor találkoztam vele, ezt nem nevezném ismeretségnek” – mondta F. Vivien Völner Pálról Tóth Erzsébet bírónő bemelegítő kérdésére kedden a Fővárosi Törvényszéjken a Schadl-Völner-ügy perének újabb fordulójában.

Nem akar vallomást tenni Schadl Gy sofőrje, aki azt állítja, csak pénzt szállított, bűncselekményt nem követett el

A negyedrendű vádlott, M. V. meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára körül forgó korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken.
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>