K-Monitor Adatbázis

Nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a Mengyi Roland fideszes képviselő „Alkotmányos költségként” kenőpénzt kért szociális szövetkezeteket képviselő vállalkozóktól annak érdekében, hogy EU-s pályázatot írjanak ki, illetve, hogy ezek a szövetkezetek a pályázatot megnyerjék. Mengyi Roland tagadja, hogy részt vett volna a bűncselekményben, de kész lemondani mentelmi jogáról, ha az ügyészség ezt kéri tőle. Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte, hogy függesszék fel Mengyi Roland fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogát, a vád: bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés. Az ügyben 2017. áprilisában megtörtént a vádemelés Mengyivel és hat társával szemben. 2019. februárjában Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől. Másodfokon 2019. őszén Mengyi Rolandot négy év letöltendő börtönre ítélte a bíróság.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.