K-Monitor Adatbázis

2020. szeptember 9. napjától látja el feladatát. Központi költségvetési szerv, mellyel a kormány célja egyegységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. 

A koncesszió a közszféra és (az esetek többségében) magánvállalkozások között létrejött partnerség, amely többletértéket hoz létre egy adott területen, például az infrastruktúrafejlesztés terén. Az állam (nemzeti hatóság, önkormányzat stb.) ebben az esetben a hatáskörébe utalt gazdasági tevékenységek végzését átengedi a koncesszióra szerződő vállalkozásnak (a koncessziós jogosultnak). Ez utóbbi az ettől várt üzleti haszon érdekében bizonyos mértékű üzleti kockázatot vállal, cserébe az állam a jogosultnak időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot biztosít.

Az utóbbi években az állam által megkötött, 35 évre szóló koncessziós szerződések kedvezményezettjei jellemzően kormányközeli üzletemberek – a 2021-ben koncesszióba adott autópálya beruházásból Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós pályázatból a Hernádi Zsolt vezette MOL, a kaszinók üzemeltetéséből pedig – Andy Vajna után – Garancsi István és Habony Árpád profitálhat.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.