K-Monitor Adatbázis

A balmazaújvárosi kenőpénzügyben a hírek szerint a város két egymást követő polgármestere, Veres Margit és Tiba István játszott össze: előbbi ellen ugyan büntetőeljárás folyik, mégis polgármester, míg utóbbit tanúként hallgatták ki, aki azóta országgyűlési képviselő. 

A vád szerint 2012-ben Dr. Veres Margit 5 millió forintnyi kenőpénzt vett át egy helyi üzletembertől, éppen mielőtt 180 millió forint támogatást ítéltek meg egy rendezvénycsarnok építésére, amiben a vállalkozó érdekelt volt NB1-es kézilabdacsapata miatt. A polgármester a bíróságon sem tagadta a lefizetést. A beszélgetéseket a rendőrség lehallgatta, így derült ki az is: míg az akkoriban jegyzőként dolgozó Veres Margit úgy vett le a kapott pénzből 400 ezer forintot, hogy a polgármester, Tiba István felhatalmazta rá. A bíróság szerint azonban nem történt hivatali visszaélés az ex-polgármester (Tiba István) részéről, hiszen az általa használt szavak nem értelmezhetőek egyértelműen eképpen. 

Az üzleti kapcsolat azóta sem szakadt meg a város és a másodrendű vádlott között: a város 230 milliós hitelt vett fel, hogy megvásárolja a Termál Hotel Balmaz Kft.-t. A bírósági ügyben várhatóan idén fog születni ítélet. A lefizetési ügy mellett a városban több olyan dolog is van, ami nem feltétlen felel meg az állampolgár átláthatóságról alkotott elképzelésének. Az önkormányzat honlapján futtatott Üvegzseb négy éve nem frissült, de több összeférhetetlenségi ügy is felmerült a várost irányító szereplők kapcsán.

A vesztegetési ügyben 2017 októberében hozott ítéletet az eljáró Debreceni Törvényszék: Veres Margit hivatali vesztegetés miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, K. Sándor pedig egy év hat 83 hónapot, négy évre felfüggesztve. 2018. áprilisában megszületett a jogerős ítélet.

Ennek ellenére Veres MArgit nem vonult börtönbe. A 24.hu azt feltételezi, hogy Áder János elnökségének egyik utolsó intézkedésével kegyelmet adott neki.

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.