A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára.
Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek.
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.
Megjelent a brüsszeli EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda civil programokról szóló félidős értékelő jelentése; a független, külsős szakértők által készített audit szerint az Ökotárs konzorciuma kiváló munkát végzett a pályázatok értékelésénél, amelyet más támogatott országoknak is példaként ajánlanak. A 16 ország gyakorlatát vizsgáló nyilvános jelentés a magyar civil szektor kormányzati megfélemlítéséről is beszámol.
Norvégia pénteken kifejezte azt a szándékát, hogy tovább folytatja a magyar civil szervezetek támogatását, annak ellenére, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében az elmúlt napokban lezárult és nyilvánosságra hozott vizsgálata számos szabálytalanságot állapított meg a pályázati pénzek elosztásában.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint lehetséges, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar kormány a Norvégiával kialakult vita miatt. Azért annyira nem lelkesen vennénk igénybe a brüsszeli segítséget, mert Lázár úgy fogalmazott: "valószínű, hogy erre fogunk ráfanyalodni". Lázár nem válaszolt arra a kérdésre, hogy túlzónak tartja-e a hétfői rendőri akciót az Ökotárs és a Demnet ellen, szerinte ezt a rendőrségtől kellene megkérdezni.
A magyar kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is vizsgálni, hogy a Norvég Alapból Magyarországra érkezett pénzek felhasználása rendben zajlott-e – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.